2010 - Ősz

Tovább...

SNK '10-'11

Elkezdődött!!!


2010.11.27-e óta hivatalos: Elindult a 2010-11-es magyar snowkite-szezon.
Örülünk.
Ott voltunk az indulásnál.
Repkedünk az örömtől.

Szombat, Dunaújváros
kiskarakter pénteken felhívott, hogy szombaton hószkájt, mert esik annyi hó. Pffff. Annyira magabiztos volt, hogy elhittem. Péntek este még snowboardcipő vásárlás (kösz az infót Kálmán!). Reggel 8kor körtelefon, mert valóban leesett a hó. 3,5 óra alvás után már tartottunk Wanekhoz, aki betársult.
A reptéren nem volt sem sok hó, sem sok szél, de kevés. Húztuk a szánkat, de ha már itt vagyunk elvesszük amit elvehetünk és megnyitjuk a szezont. Gergő győzőtt, ő startolt legelőször. Aztán utána eredtem.
Hiiiijjjjjjjjjjj, de jó is ez. Nem volt tapogatolózás, toltuk a takk-okat és vigyorogtunk. Pár ugrással, illetve, hogy korrektek legyünk, ugrásocskákkal. Kis szél, nagy ernyők (Manta M3 12m, JN Randas 10,5m), kis próbálkozások, kis talajelhagyások, kis landolások, nagy zakók. De micsoda remek érzés, mikor megszűnik a talaj, mikor finoman visszatesz...és a kifutópálya kis domjáról még ez is nagynak érződik. Karajság, nnna!
Wolfék is becsatlakoztak végre, rég láttuk őket, jó volt újra. Gyuri még kicsit csúszott is a 12-es lufisával.
Wanek kis 5-öse most kevés volt, de pótolt a JN soft-tal. Úgy látszott, azt mondta, tetszett neki. Vicces, hogy mindenkinek, aki próbálta tetszett......

A nap fénypontja kiskarakter a.k.a. TJ Hooker cseszlovák mutatványa volt...
A kocsik között csúszkált át, míg egyszer nem adta ki. 2 másodperc és 5 centi.
Ha ennyivel késöbb jön a pöff, akkor nem veri telibe saját kocsiját és csukja le a boardjával a nyitott csomagtérajtót. (A mutatványnál sem a kocsi, sem a nézők, sem a színművész nem szenvedtek súlyos sérüléseket...de, talán TJ a leginkább)
Csak 2 órát engedélyezett a Nap, amit sikerült kihasználnunk. Elfárdatam.
Hazafelé spontán vigyorogtam...jó szezonnyitó volt!

Vasárnap, Tési-fennsík
Szombat este Ubi felhívott, hogy nem csatlakoznék-e a túrához, oda, ahová aznap a hótól nem tudtak eljutni.
Minden porcikám azt mondta, hogy pihenés otthon, de a számon más jött ki. Persze!
Kálmán 7-re jött értem, 8-kor már egy Focus kombiba bepakolva Józsival és Ubival 4-en szakítottunk Várpalota mellé.

A spot nagy, sőt hatalmas, dimbes-dombos, szeles, maga a mennyország. De sem sok szél nem volt éppen, sem a repcés altalaj nem volt frankó. A hó nem esett be a tövéig, így a hó alá ment és akadt a deszka. Egy kis havas földúton tudtunk menni, már ha volt elég szél. Én szenvedtem a 12-essel, nem talált magára a kis szélben, ha húztam a bar-t, befékezett, ha kiengedtem, hogy magához térjen nem húzott, én meg seggeltem. Pár barokkos káromkodást elengedve inkább hallgattam az égiekre és inkább befejeztem a napot. A többiek sem maradtak soká deszkán.
Nem volt a legjobb menés, de menés volt, kicsit csúsztunk is, kicsit kirándultunk is.
Lesz itt még havazás, lesz még menés, lesz még spot-felderítés idehaza, külföldön.

Tovább...

KITEFORCE Bt.

Régóta akartuk, hogy legyen a bükkszéki túrának folytatása, ami összerántja a szárazföldieket és ha az égiek isúgy akarják, versenyezzünk. Összerántotta.

Az első esélyes, május 22-23-i hétvégét elnapoltuk, mivel esőt jeleztek, valamint akkor tartották az évi rendes pákozdi sárkánytalálkozót, SurfBeach megnyitót. Maradt a 29-30-i hétvége, amit már nem akartunk tologatni,hiszen utána már június, azaz nyár, szabadságolások, utazások és akinek inge...víz. Így "bármi lesz is, legfeljebb bandázunk" alapon mentünk és bizakodtunk.A távolabbi ismerősök érthető okok miatt nem jöttek, de így is volt kite-os Sopronból, Londonból...

Szombat reggel kijelöltük a depót, kipakoltunk, majd szép lassan az emberek is el kezdtek szállingózni. Nemhogy eső nem esett reggel, de a nap egyre erősebben sütött, sőt a távolabbról érkezők mind arról számoltak be, hogy idefele jövet több zivataron is áthajtottak, itt pedig semmi. Körbe esett bennünket az eső, csak késő délután esett kb 10 percet.

Sejtettük, hogy nagy szél nem lesz, ami sajnos be is igazolódott, de arra elegendő volt, hogy lehessen gurulgatni, egy-egy befújást kihasználva 15-20 perceket suhanni.

Míg a többség pakolgatott, ismerkedett, bandázott, gyereket dögönyözött vagy az allergiájával küzdött, addig Kuni, Wanek és Wolf a tüzet rakta és főzte a csapat babgulyását, ami kora délután el is hallgattatta a csapatot...tán jobb elismerés nem is kell.

Azért egy óriás rizspekt kijár nekik...köszönjük!!!

A versenyeket nem rendeztük meg, mivel nem volt megfelelő szél, de legközelebb már nem kell kitalálni, lehet bersengeni körversenyben, páros drag-futamban vagy freestyle-ban.

Aki kicsit is ismeri a csapatot, tudja, hogy nem kell félteni senkit, elvagyunk szél nélkül is, sőt a gyerekek, lányok-asszonyok is szemmel láthatóan jól elvoltak.

A délutáni zivatar után aztán megérkezett az a pöff, amire egész nap vártunk. Nagyjából mindenki kite-ot ragadott és gurult, amivel csak tudott. Én Gyuri utánfutójának súlypontját toltam lefele, hogy potyázva videózhassak menet közben.

Ez teszi ki a videó középső harmadát. Kicsit döcög, kicsit darabos, de talán a legérdekesebb felvételek, egy buggy-pilóta szemszögéből.

20-30 perc alatt ki is fújta magát a délutáni nyugati, de ha csak ez lett volna egész nap, akkor is megérte volna.

A nap végén még szárnyvéggel karikát rajzolt körénk a fűbe az egyik helyi An-2, majd 8 körül összepakoltunk, hogy becuccoljunk a panelba.

A reptér 2 szinte panel blokkjába, ami valóban panel és a személyzete, ideiglenes lakói, hangulata, vendégszeretete lenyűgöző.

Van csocsója és egy olyan kisbüféje, amit meg sem próbálok leírni...

Szilvit, a büfé és az épület mindenesét sem lenne egyszerű bemutatni, de az kijelenthető, hogy mindenki megszerette, mégha egy pillantással is a sarokba állít. :D

Az a kis 3x3-as kuckó, ahol a puffok jópárunkkal egyidősek voltak, ahol a pilóták vagy Wanek remek sztorikat mesélnek, ahol hajnalig jó röhögni és ahol a végére kicsit befogadnak minket kite-osokat is.

Ki ágyban, ki sátorban, ki kocsiban ébred vagy éppen az ANcsa légcsavarszelében ébreszti fel magát, de vasárnap újra szép számban vonultunk ki a placcra.

Ekkor már nem reménykedtünk, hisz az aznapi előrejelzés sem volt rózsás, de bizakodtunk, hiszen szombaton is megadatott.

Páran visszajöttek, páran pedig újjonan jöttek. Ekkor volt már trükksárkányos csapat is, hisz Kapossal az élükön délután megérkezett a KITESPORT.HU 6 fős csapata is. Sokat sajnos nem maradtak, mert érkezésükkel nagyjából egy időben vészesen sötétült el az ég és gomolyogtak az esőfelhők felénk. De ezidáig elkerült nagyja, talán most is el fog, gondoltuk. Rosszul. Most bepótolt mindent, ami szélnek is eresztette az embereket.

Ez van. Ez volt. Így egy túlszervezett hétvégi kite-ozásnak tűnhetett a baráti találkozó, de legközelebb már csak kiadja. Akkorra pedig minden összeállt, volt egy hiányos főpróbánk, amiből így is lehetett tanulni, kipróbáltuk a hely infrastuktúráját, bemutatkoztunk, jól éreztük magunkat.

Őszi szélben újra támadunk!

Felvételek:

SirBolts, Uby

Vágás:

SirBolts

Zene:

Kistehén Melankolikusok - Elviszi a szél

DJ Zebra - Black Hole sun (Soundgarden cover - Rock'N'Soul Covers)

DJ Zebra - Everybody Is A Star (Sly & The Family Stone cover - Rock'N'Soul Covers)

Fotók a hétvégéről:

ITT

és

ITT

Hedló videója:

Ők ott voltak:

Wanek, Gyuri, Adri, Jégenjáró, Wolf, Kuni, Kiskarakter, Ida, Tamara, Kiskövér, Uby és családja, Hedló, Gabesz, Gombos, Széltolók02-Kálmán és Zsuzsa, MKR-Ricsi, Bonobo, Bazsi, Mr.Tibs, Jenny, Windy, rbartha, SzoLo, Kitesport.hu 6 fős csapata, Széltolók Péter és Edit, SirBolts

Tovább...

Deadman's turn(s)

Otthon járva meglátogattam Kitech-Atit, akivel majd' nulla szélben kipróbáltuk a 15-ös Kitech Fly!3 protót.


A trükk lényege, hogy az ernyő sebessége gyorsabb legyen, mint a szél sebessége, ami nem volt nagy trükk nulla szélben...csak futás kérdése.
El is fáradt Ati.

Felvételek/Vágás:
SirBolts
Zene:
Smooth Current - The Beginning (intro)

Tovább...

Számok, százalékok, grafikonok

Decemberben felkerült a KITEFORCE-ra egy kérdőív, melynek összes kérdéséért én vagyok büntethető. Olyan kérdésekre szerettem volna minél több embertől válaszokat kapni, hogy kiknek, milyen céllal, milyen tartalommal szerveződhetne egy szárazföldi kite-találkozó, már ha kell, illetve hova nőheti ki magát, ha túléli a szülést.

38-an töltötték ki a kérdőívet, ami önmagában siker. De mind a 38-an szeretnék, hogy legyen valami...valami sültgalamb talán. Nna ez sem igaz, mert már a válaszokban is többen felajánlották segítségüket. Jó érzés!
Az alábbiakban nagyvonalakban összefoglalom, mi is tetszene az anoním többségnek, illetve mi lehet a nyomvonal, ami mentén kéne haladni, ha a többség véleményét követni is szeretnénk...ezért készült a sok grafikon.

Szeretnének:
- kite fesztivált
- ottalvós, akár 3 napos rendezvényt
- egyenpolót (nem egyértelműen mindenki, de ha lenne, jópár embert érdekelne)
- szervezett programokat (demo, freestyle, bár az egyéni és körverseny gondolata nagy szórást mutat)
- "csak gurulgatni", ergo ott lenni és stressz, időhöz igazítás nélkül (verseny) élvezni a szelet
- ernyőket próbálni,tesztelni
- külföldieket látni, sőt trükksárkányosoktól sem zárkoznak sokan el (szerintem sajnos kölcsönösen kicsit lenézzük egymást...nem kéne, hisz ugyanaz a közös halmazunk: a szél!)
- forgalmazókat, oktatókat

Meglátjuk, megbeszéljük, mik lehetnek a kezdeti célok, melyek reálisan elérhetőek, teljesíthetőek, melyekből lehet már tanulni, de adott helyen, adott időben élvezni is lehet.

>>>ITT<<< pedig megtekinthető a felettébb tudományos százalékos/számos/színes kiértékelés.

Bármi további ötletet (elsőre hülyének tűnőt is...sosem lehet tudni!), meglátást szívesen várok/várunk (név, logo, poloterv, matrica, program, helyszín, stb.), illetve köszönjük a KITESPORT.HU segítségfelajánlását.

Tovább...

Snowkite-szezon

Jó telünk volt. Jól esett, kellett a sok homok után.

Szél is volt, időm is, társaságom is, végre kipróbálhattam a rég áhított snowkite-ozást.

2010.01.29. - Velencei-tó
(Bonobo, Wanek, SirBolts)
Gyönyörű napsütés, tenisz-szél remek, vékonyan havas jég.

Subaruval mentünk...nullás már nem lehetett a nap. Szelünk inkább nem volt, néha, nagy nehezen fel tudtam rángatni a 12es Mantát. Kis seggencsúszás, de nem elegendő, hogy board-ra álljak - kite-tal legelőször.
Bonobo a 12,5es Ion-t próbálta repülésre bírni, de sajnos csak keveset maradt a levegőben, viszont mikor fent maradt, akkor sikerült kicsit csúszni a jéglambóval, amit Wanek mester faragott az MBS-ből.
Számomra a délután folyamán, mindösszesen kb 15 percre érkezett el a várva várt pillanat. Remegő térdekkel, összeszorult gyomorszájjal felcsatoltam a boardot.
Lesz, ami lesz.
És esés nélkül csúsztam vagy 100 métert (videón is rajta van a legelső megindulás). Orra nem estem, csak seggre, mikor balfaszkodtam a még ismeretlen ernyővel vagy egyszerően elállt az a kis 4-5 csomós szél is.
Szerelem első csúszásra!
Ettől a ponttól nem lehetett velem bírni, imádtam lent lenni, elégedett voltam a 15 perccel is.

2010.01.30. - Fertő-tó
Kiskarakterrel felkerekedtünk, hogy a hirtelen leesett 20 centis hóban eljussunk a fertőrákosi strandra, hogy végre találkozzunk a Széltolókkal, csússzunk a jégen, és kipróbáljuk Péter JN Randas kreálmányait.
Legalább fél tucat összetört autó mellett lejutottunk a teljesen havazásmentes fertőrákosi strandra, ahol már javában repkedtek a Randas-ok. Gyors bemutatkozás után pakolás és szerelés. Újfent tenisz-szél, de a 10,5-es JN szépen repült, síléccel szépen ment. Kiskarakter is a naggyal próbálkozott, hogy lapra álljon, amit ügyesen abszolvált, hamar ráérzett a kis szélben és a boarddal igencsak technikás, sávokban havas tükör-jégen. Én a Mantával próbáltam talpon maradni, ami a havas részről lecsúszáskor igencsak nehéz volt, mivel szinte semmit nem akadt az él. Már becsúszva az ernyő alá, seggre ülve mást nem lehetett tenni, mint várni a havas sávot, hogy megfogja a lapot.
Péter, Kálmán síléccel, korcsolyával mentek, a léc működött a legjobban. De nem is csak mentek, Péter hatalmasakat ugrott is a még teljesen piros 10es protóval. Sokat nem is beszélgettünk, igyekeztünk kihasználni a kis szelet, ami délutánra kicsit - nagyon kicsit - erősödött is. Azért láttuk az egyik legelső rongyukat, a "Pléd"-et, amiben aztán minden van, mi buherára érzékeny magyar léleknek szemet gyönyörködtető...muhaha.
Minden férfi mögött egy erős nő áll...itt állt Edit, aki nem csak támogat, de kite-ozik is. Néha még elkalandozik és nem talál vissza, de nagyon ügyesen megy.
Jó volt lent lenni, kicsit bandázni velük, kipróbálni a nulláról tervezett Randas-okat, amik egészen biztosan nem középszerű ernyők. Kis szélben is nagyon stabilak, meglepően gyorsan, kis íven fordulnak és amennyire ebben a szélben meg lehetett ítélni, teljesen kiszámíthatóan húznak, viselkednek.
Jó volt élőben is megismerni ezeket az embereket, jó volt látni, hogy csapódtak hozzájuk is fiatalok (köszi a képeket Vikker család!), jó hogy ott is "lököttek" a kite-osok, a szél tudatmódosítja őket is, jó hogy vannak.
Fogunk még találkozni velük.
Köszi Széltolók!

2010.01.31. - Dunaújváros

Sokan, jó 12-16(?) csomós szélben.

Komolyabb ismerkedés a Mantával, ami még ismeretlennek számított, néha kicsit meg is lepett.

A havas rét ezerszer jobb a havas jégnél. Jobb a siklásélmény, jobb esni is.

A lábamnak, combomnak viszont furcsa volt csak jobbra vagy csak balra haladni, hamar meg-megfájdult.

Jégenjáró, a 10-es Mantájával, Gyuri a Cabrihnával és a többi tube-os is szépeket ugráltak/estek.

Jó kis nap volt, bár még igencsak tanulós.

2010.02.03. - Velencei-tó
(Bonobo, Jaime, Wanek, SirBolts)
Nulla szél és még a lángosos sem volt nyitva...

Azért vártunk, dumáltunk, s mikor már kinéztük, hogy jutunk át a szelesebbnek mondott Dunaújvárosba, akkor befújt valami 5-6 csomós izé. Ki is pakoltunk, néha csúsztunk is, néha nem, néha loopolni kellett, neha az sem volt elég.

Jaime meg életében először snowkite-ozott, nem is akárhogy. Felállt, elment egy irányba, majd sima fordulóval vissza is jött.

Waneknak most sem volt szerencséje a Velencei-tóval.

2010.02.06. - Dunaújváros
Sokan, nagyon sokan voltunk, helyiek, fővárosiak, újak, régiek.

Alvás nélkül mentem, illetve a kocsiban sikerült aludni. Esett a hó, farkasordító hideg volt, semmi kedvem nem volt még bakancsot cserélni, zsinórokat letekerni, hóban mászkálni, pofámat lefagyasztani. Így aztán Gergő vitte el a Mantát egy első körre. Második napján már nagyon jól ment.
Evett az irigység látva az arcán a jókedvet, mi az hogy az én ernyőmmel neki jó én meg itt vacogok a hülő kocsiban...Öltözködés, készülődés és elkezdtem szurkálni a voodoo-babámat, hogy Kiskarakter jöjjön már le. Cseréltünk és váltogatva nekivágtam életem legjobb havas napjának.

Remek, finom hó mindenütt, nem jeges, nem is teljesen por, a hangárok takarásában lévő pöffös szélből kiérve pedig felnyílt a pöffmentes, hatalmas hóval teli kis-Kánaán. Csak csúszás és csúszás, rengeteg színes ernyő, az ügyesek ugráltak is, a felderítő kedvűek őzeket hajtottak vagy csak speed-et nyomtak ernyőszakadásig.

Az adrenalintől semmi fáradtságot nem éreztem, sőt Gyurit, Sebit látva pár kis ugrással is próbálkoztam, most vagy soha alapon. És de jól tettem! Micsoda remek, bár még furcsa érzés!

Igazán beleszerettem a Mantámba, a havazásba - bár, ha ki lehetzne találni, hogy napsütésben és 15-20 fokban is lehessen ezt művelni vizesedés nélkül...

Hazafelé kb 5 percalatt elillant a véremből az adrenalin, kimúltam Bp-en ébredtem.

Legjobb snowkite-nap!

2010.02.13. - Kecskéd

(Gyuri, Wanek, SirBolts)

Az ország közepén olvadni kezdett, a nyugatin még fagyott, nehol havazott.

Ki kéne használni az utolsó leheletét a télnek, menjünk nyugatabbra!

Csak reggel, kocsibaszálláskor alakult ki, hogy megnézzük a kecskédi repteret. Nyugatabbra van, mint Dunaújváros, de még nincs túl messze, a GoogleEarth alapján elvileg minden szélirány jó lehet, hát gyerünk.

Magyarosan gazos reptér, bár a neten nagyobbnak tűnt. A reptérparancsnok nagyon szívélyes volt, megmutatta, hol pakoljunk ki, merre menjünk. Gyakorlatilag az egész reptér hármunké volt. Illetve majdnem csak kettejüké.

18-20 csomós elálló, ráfújó szél volt, gondoltam a dudai menésen felbuzdulva, kirakom én a 12-est, aminek kb 20-25 csomó a vége. Azonban a rohadt szél mindig kicseszett velem, lefújta a havat a szárnyvégről szépen összecsomózva ezzel a nagy rongyot. Kétszer kicsomóztam, a harmadiknál már elment a kedvem az egész havazástól, mikor Wanek megszánt és türelmesen segített. Mire meglett én is meggondoltam magam és a 7-es mellett döntöttem. Ez már nem gubancolódott, lehetett menni.

Kicsit jobban kellett vele szinuszolni, de vitt, ha fújt. A havat nem szerettem. A teteje kicsit megfagyott, amibe gyönyörűen beleakadt a deszka eleje ha elállt a szél és egy újabb széllökésnél már a fejem volt a deszkám helyén, az meg a sisakom helyén, ernyő meg persze menne...

Lassanként belemelegedtem és gondoltam, megnézem, mit is tud a kis fürge 7-es Frenzy FYX.

Rúg, harap és gyorsaságát kihasználva visszaküldve a zenith-re egész szépeket emel is. Jó móka.

Átmelegítő szünet után Gyuri ment mindkét ernyőmmel - a Mantával szépeket ugrált is -, Wanek pedig a Frenzyvel. Rég nem mentek friss soft-okkal, szerintem nem bánták meg, hogy kipróbálták, talán még kicsit szerették is az emlékek miatt.

Az utolsó itthoni havas napot egy remek tatai halászlével koronáztuk meg.

Hejj, de jó havas szezon volt!!!

Felvételek:
Gyuri, kiskarakter, SirBolts
Vágás:
SirBolts
Zene:
The Rolling Stones - You Can't Always Get What You Want
Dj Barkács and Ezermaster - Omanuva
The Clash - Spanish Bombs (live)
Vampire Weekend - A-Punk
Vampire Weekend - Walcott

Tovább...

Secret Spot

Széltolók hókájtoztak...


...olyannyira titkos helyen, hogy még nekem - akivel sohasem találkoztak - sem mondták el, hol.
ITT jól el is mesélik.
Biztosan oka van, miért nem publikus a hely. Talán csak a legjobban fizető visszajáró vendégeket viszik csak oda Flo-ék, akik jó barátaik a Széltolóknak...háát, így könnyű ilyen helyeket bekájtozni.
Flo(rian) és snowkite-világbajnok öccse, OLI nemrég publikálta új honlapját, a SNOWKITEKURSE.AT-t, ahol szintén titkos helyszínként szerepel az említett terület.
Kíváncsi lennék, mely ernyőkkel hasonlították a Randas-t. (Csak sejtem, hogy OZONE-nal, mert Flo azokat árul, Oli pedig BEST-rider.)
Irigy.
Aki megleli a placcot, dícséretben részesül.


...menni kéne már!

Tovább...

SS01

2010 első szele, 2010 első dunaújvárosi gurulása.


Ha jól emlékszem 18-an (kite-os, érdeklődő, néző, kutya) gyűltünk össze 2-án a 20-30 csomós szélben (45 csomós legnagyobb pöffel).
Lambók, bágik vegyesen, főként tube-ok (max talán 9m volt a legnagyobb), és kevés soft (2m f.b., 6-7m d.p.).

Tube-osoktól csak félfüllel hallottam, hogy bár nagy a depower, trimm, a nagy szélben ők is sokat sodródtak lefelé...bár így is ők tudtak a legtöbbet menni.
(Ha gonosz lennék, megjegyezném, hogy csak addig, míg el nem szakadt vagy ki nem égett egy-egy ernyő...de nem teszem, mert hiába tube, egy sérült ernyő mindig rossz hír.)
A depower soft kisebb széltartományával pedig egészen figyelős volt. Szélablak szélén feladás, a Frenzy-vel finom kormánymozdulatok, mert kitrimmelve is tudott még emelni.
Meg is mutatta magát, mikor lábon próbálgattam, mit is tud, mikor egyszer csak kicsit bebutult, majd megjött a nyomás...
...nyomás fölfelé, illetve a kocsik felé. Újra gipszelt boka-látomásom volt, de megint szépen letett. Azonban a szélablak kozepén, tetején lévő ernyővel a kocsiktól 5m-re nem akartam játszani már kioldottam, hogy szépen letegyem. De az istenér' nem akart Szigó magasba nyújtott karjá+50cm magasságnál lejebb ereszkedni. Olvastam erről, hogy nagy szélben képes ilyenre. Megszokható, de a sok tube-os között elsőre még ciki. Legközelebb talán befordítom az ernyőt az egyik fékzsinórral, hogy terüljön ki szélirány mentén.

A 7m FYX-nek (a mai tudásommal) ez a 34-40 csomós szél volt a vége. Lehetett vele menni, stabilnak tűnt (szélablak szélén használtam főként), rengeteg erő van benne.

Videó 2010 első gurulásáról:

Felvételek: kiskarakter, SirBolts
Vágás: SirBolts
Zene: DJ Schmolli - Sabotaging The Kooks (Beastie Boys vs. The Kooks)

Képek
>>>I T T<<<

Tovább...

2 0 1 0

Mit tartogathat az új (kite)év???


Terv, ötlet sok van és még sokat rejthet a szerencse, a sors, a karma, a bármi...akárminek is nevezzük.
...meglátjuk.

Tovább...