Első igazi, éles gurulás az áhított „kicsikocsival”.
Mivel a Bükkszéki túrán se rendes széllel, se megfelelő csavarral nem készültem, nem tudtam kipróbálni a dombokon. (Ezúton is köszönöm Gabesznak az M20as csavarokat!)
HHH-n sikerült először kite-tal a kezemben beleülnöm és kipróbálnom, milyen is.
Mivel a depower-rel menést még tanulom, szokom, nem teljesen objektív a vélemény, hiszen sok mindenre kellett figyelni a buggy viselkedésén kívül is, ami önmagában is elég lett volna, hiszen teljesen másként viselkedik egy kis, freestyle-ra épített járgány, mint egy nagy tengelyhosszú, nehezebb.
Azt reméltem, hogy könnyű lesz és agilis. Az lett. Nem tudok pontos tömeget (még), de az érződik, hogy valahol 25kg körül lehet. A képeken az látszik, hogy az ülés még mindig nagyon magas, így a súlypont is még magasabb a kívántnál.
A tanulós tapasztalataim a következők.
Nagyon könnyen megindul. Mind előre, mind oldalra a segge, mind valamelyik hátsó kereke a levegőbe. Nagy tempót még nem mertem menni a kite ismeretlensége és érezhető emelése miatt, de 30-35 km/h körül még teljesen kezelhetően megy egyenesen, bár érdemes figyelni a finom lábmozdulatokra, ugyanis kis sebességnél sem kell sok, hogy kitoljuk a fenekét vagy 180/360 fokos pörgést csináljunk vele. Az ülés lejebb engedése remélhetőleg javít ezen.
Nem lesz nehéz trükközni vele, mindinkább mindhárom kerék talajon tartása lesz nagyobb meló.
Kell egy jó ülést csinálni, ami magában foglalja az alsó merevítést, puha, de kellő deréktámaszt, illetve ami nem vékony hevederekkel fekszik fel az oldalvázra, belevágva ezzel az oldalvázborításba. Majd a pánt helyett az ülésanyag fekszik föl a csőborításra, hogy elossza a terhet.
A defektes gumiköpenybe vagy belsőt kell varázsolni, vagy új, menő köpenyt kell szerezni (kinézve).